Ennek megfelelően a szombati napomat én mindig a helyi piac termelői során kezdem, ahol az alapanyagokat régi kedves ismerőseimtől, mondhatni barátaimtól szerzem be.
Ezek a zöldségek, gyümölcsök biztos, hogy magyar földből valók.
T. az én nagy kedvencem. Kora tavasztól késő őszig árul. Nála válogathatok a különböző fajtájú paradicsomokból és paprikákból. Vele olyannyira sikerült összebarátkoznom, hogy meghívott a gazdaságába, hogy megnézhessem miből lesz a „cserebogár”
Tudjátok, a szám tátva maradt, amikor láttam a fantasztikusan kialakított fóliasátrakat, a 1,5-2 méter magasra felfuttatott paprika és paradicsom indákkal, amelyek nagy szakértelemmel és minimális vegyszerrel vannak gondozva.
Majd ezt követően elvitt oda, ahonnan a szabadföldi paradicsom kerül az asztalunkra. A látvány elkápráztatott. Csodálatos, méter magasra megnőtt paradicsomtövek, tele ízletes, lédús, zamatos fantasztikus illatú paradicsommal.
Ilyenkor nyár végén nincs is jobb egy finom pirított paradicsomnál, fekete erdei sonkával, friss bazsalikommal, fokhagymával készült ételnél, amit olivás gyökérkenyérrel kínálok a családomnak.
Másik nagy kedvencem M., ahol a tojást, a leveshez való zöldséget, a salátához és csatnihoz való céklát és nem utolsó sorban a primőröket és különleges töksalátámhoz való mini tököket szoktam beszerezni.
Az idei nagy sikerem, hogy a szárnyas húsokat végre nem hentesnél, hanem egy vidéki néninél sikerül megvásárolnom. Ő A. néni. Akinek a baromfiai a kertben nevelkedtek.
